Egy-két napon belül eléri a kormány a kerek 10 ezer milliárd forintos szintet a hazai pályázati nyerteseknek megítélt EU-támogatások terén, ami már bő 1000 milliárddal több, mint amekkora kerettel eredetileg lehetett kalkulálni, de aki még pályázna, ne aggódjon, mert még mindig további 1500 milliárd forint vár még elosztásra – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Mindez azt jelenti, hogy bár naptárilag már a 2014-2020-as fejlesztési ciklus végénél vagyunk, a pénzosztás terén még egyáltalán nem. Ebben persze hatalmas szerepe van annak, hogy a kormány az eredetileg tervezett 310-es euróhoz képest most már 350-es árfolyam mellett oszthatja el a pénzeket, így a koronavírus-válság miatti itthoni gazdaságélénkítés nagy részét a gyenge forint miatt képződő többlet forrásokból finanszírozza meg.
Több hagyományos szövetséges ország lakossága, például az Egyesült Királyság, minden eddiginél rosszabb megítéléssel van az Egyesült Államokról, Donald Trump amerikai elnök tevékenységéről, és főleg arról, hogy hogyan kezelte Amerika a koronavírus-járványt – derül ki a Pew Research Center ma közzétett felmérési eredményeiből.
Januárban kétéves csúcsra, csaknem 290 milliárd forintra ugrott az EU-támogatások havi kifizetése Magyarországon, így az összesen kiutalt támogatás átlépte a kerek 7000 milliárdos határt – derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji vizsgálatából. Közben a gazdaságfejlesztési pályázatoknál tömegesen mondott vissza szerződéseket a hatóság, így havi szinten szokatlan módon csökkent a megítélt összes támogatás darabszáma. A felpörgő itthoni támogatás-kifizetéssel párhuzamosan Brüsszelből csak 45 milliárd forintnyi átutalás érkezett, így az év első hónapjában újra nagyobb terhet jelentett a magyar államháztartásnak az EU-s programok finanszírozása.
A Portfolio számításai szerint 2019 során összesen 1160 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, ami 2012 óta a leggyengébb teljesítményt jelenti és csaknem egyharmaddal elmaradt az egész évre kitűzött céltól. Ez és a 2021-2027-es uniós ciklus várható kései indulása együtt elvileg jelentős GDP-növekedési lassulást vetítenek előre 2020-2022 közöttre, de friss kalkulációink ettől teljesen eltérő képet vázolnak. Stabilan magas maradhat ugyanis az EU-s forrásfelhasználás Magyarországon és így már jobban érthető az is, hogy mire alapozza a kormány a folyamatosan 4% közeli GDP-növekedési prognózisát. Könnyen lehet, hogy ezt a közép távon kiegyensúlyozottabb növekedést szolgálta már az is, hogy 2019-ben nem pörgették annyira a nyerteseknek az EU-s kifizetéseket.
Amennyiben a budapesti, központi besorolású, de akár országos kihatású nagyprojektek torzító hatásától eltekintünk, akkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a legtöbb megítélt támogatás, ami jelenleg 647 milliárd forintot tesz ki - mutat rá összefoglalójában a Világgazdaság. A dobogón ezután Hajdú-Bihar megye következik 592 milliárd forinttal, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jön 373 milliárddal. Az, hogy éppen ezek az észak-magyarországi megyék állnak a rangsor élén, kedvező, hiszen az Európai Unióból érkező pénzek felzárkóztatási célt szolgálnak, márpedig éppen ez a térség az egyik leginkább elmaradott még az egy főre jutó GDP és egyéb mutatók alapján.
Év elejétől április végéig a Vidékfejlesztési Program keretében már 3037 kérelem esetében született támogatói döntés összesen 65,5 milliárd forint értékben, a támogatások kifizetése pedig idén már meghaladta a 66 milliárd forintot - küldte el a pontos adatokat az Agrárminisztérium Sajtóosztálya a Portfolio minapi cikke után.
Egy minapi kormányhatározat és a legfrissebb támogatási adatok alapján a 7 évre járó EU-pénzek teljes egészét elosztotta már a nyertesek között a magyar kormány - derül ki adatbázisunkból. Mivel a támogatói döntések bejelentése 2015 tavaszán indult el Magyarországon, így valójában 4 év kellett a 7 évre járó pénzek elosztásához. Ez persze nem meglepő: konkrét és kimondott cél is volt ez arra hivatkozva, hogy ne a ciklus végére maradjon a feladat és minél hamarabb induljanak el a projektek. A 7 éves keret 100%-ának elosztása azonban nem jelenti azt, hogy a következő években ne folytatódna az EU-s pénzosztás Magyarországon: sőt, még mindig nagy összeg vár elosztásra.
Február elejéről március elejére 167 milliárd forinttal 9178 milliárd forintra visszaesett a megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon - derül ki a példátlan helyzet a Portfolio adatbázisából. Úgy tudjuk, hogy a visszavágás mögött jórészt két nagy egyedi ügy hatása húzódik meg, ami most jelent meg a statisztikában, és összességében nem ad okot aggodalomra. Közben itthon nagyon lelassultak az EU-s kifizetések, míg Brüsszelből örvendetesen jönnek továbbra is az átutalások, de néhány nagyobb vitás ügy - például a vízügyi keretközbeszerzés több százmilliárdos ügyének - elhúzódása miatt esélyes, hogy megint év végén lesz majd a nagyobb "pénzeső" kintről.
Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.
Szeptemberben sem mutatott nagy számokat a havi kifizetési számláló, de elemzésünk szerint a kormány 143 milliárd forintos havi kiutalást teljesített. Így összességében az uniós pénzek kifizetése már 2965 milliárd forinton áll, mely azt jelenti, hogy, a 7 éves ciklusra járó keretösszeg több mint harmadát már átutalták a nyerteseknek. Ebből az idei évben a kormány már 1402 milliárd forintos kifizetést teljesített, ami a 2017-es évre előírt kifizetési cél 68%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatásban dolgozóknak 3 hónapjuk maradt arra, hogy kiutalják a fennmaradó 662 milliárdos összeget. Mindemellett már több mint 48 ezer nyertes örülhet közel 5900 milliárd forintos megítélt támogatásnak.
Augusztusban sem produkált óriási kifizetési számokat a kormány, de azért az elemzésünk szerinti 184 milliárd forintos havi kiutalás szép teljesítménynek mondható. Így az uniós források kifizetési számlálója már 2822 milliárd forintnál jár, azaz a 7 éves ciklusra járó keretnek már több mint harmadát kiutalták a nyertesek számlájára. Az idén összesen teljesített kifizetések 1259 milliárdnál járnak, ami az idei kifizetési cél 61%-át jelenti, azaz jókora erőfeszítés vár még az államigazgatásra, hogy az éves cél összejöjjön. Közben már közel 46 ezer nyertes örülhet összesen 5700 milliárdnyi megítélt támogatásnak.
A kormány jól behúzta a kéziféket az uniós pénzek kifizetése terén, ugyanis az előző hónap több mint 500 milliárdos utalásához képest, júliusban csak 105 milliárdos összeget produkált - derül ki havi összesítőnkből. Ez a szám azt eredményezte, hogy az összes kifizetésszámláló 2638 milliárd forintra ugrott fel, azaz a 7 éves ciklusra szánt keret harmada (29,6%) már a nyertesek zsebében van. A megítélt támogatások aránya pedig már több mint 60 százalék. Már több mint 40 ezer nyertes örülhet közel 5500 milliárdnyi megítélt támogatásnak.
Júniusban legalább 503 milliárd forintnyi EU-s pályázati támogatást fizetett ki a magyar államigazgatás a pályázóknak, azaz tavaly decemberhez hasonlóan most is jól működött a beígért hatalmas bónuszok motiváló ereje - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Az adatok arra utalnak, hogy a félév végére előírt kifizetési célok teljesültek, így az államigazgatási dolgozók megszerezték a jogosultságot a később esedékes 12-24 havi bónuszra. A hirtelen felpörgetett kifizetések a brutális júniusi államháztartási hiány mellett azt eredményezték, hogy már 2500 milliárd forint felett jár az összes kifizetés, azaz a 7 évre szóló keret több mint negyede már a nyertesek számláin pihen. A megítélt támogatások aránya pedig immár a 60%-ot közelíti.
A néhány nappal ezelőtt közzétett összefoglalóhoz képest 5 milliárd forinttal 27,4 milliárd forintra csökkentette az Irányító Hatóság az egyik legelső és népszerű uniós kapacitásbővítési pályázat keretösszegét - derült ki egy hétfői közleményből.
A márciusi 101 milliárd forint után áprilisban mindössze 61 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetettek ki Magyarországon a nyertes pályázóknak - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Az első négy hónapban összesen csak 313 milliárd forintnál járunk, így egyelőre kérdéses, hogy sikerül-e teljesíteni a jogszabályban "előírt" legalább 2064 milliárd forintos kifizetési célt, amire a bónuszrendszer alapul. Bár a kormány március végére a 7 évre szóló keret 103,4%-ára meghirdetett pályázatokat, a meghirdetések nem álltak le, hiszen április során további 5 felhívás jelent meg 19 milliárd forintos keretösszeggel.
A történelmi csúcsot jelentő decemberi 693 milliárd után januárban "csak" 88 milliárdot, februárban pedig "csak" 63 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a hatóságok a nyertes pályázóknak - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Ezzel párhuzamosan viszont nagyon felpörgött az új pályázatok meghirdetése: a januári 16 után februárban 35 új felhívás jelent meg. Összesítésünk szerint így már a 7 évre szóló uniós keretösszeg 90 százalékára kiírták a pályázatokat, illetve 50 százalékára már kihirdették a nyerteseket. Ezek alapján nagyon valószínű, hogy mindkét konkrét célját teljesíteni tudja a kormány: idén március végéig a pályázatok 100 százalékát meghirdeti, jövő tavasz végéig pedig a 7 éves keretre az összes nyertest bejelenti.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
A gyorsvasút a reptérre vezet a tervek szerint.
Új kihívások a szektorban.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
